Nagyon kíváncsiak voltunk erre a játékra, hiszen az ajánlója és a képernyőképek remek szórakozást ígértek. Azonban, mindig azokban a dolgokban csalódsz a legnagyobbat, melyeket a legjobban vársz. Nem hangzik túl jól, de sajnos ez van. A Tamara the 13th nagyon furcsa játék, és ezt most nem bóknak szántuk. A tárgykeresős játékokban különböző elrejtett tárgyakat kell felkutatnod. Itt az „elrejtett” szót nagyon komolyan kell vennünk, hiszen a legtöbb tárgy olyannyira beleolvad a környezetébe, hogy szinte lehetetlen megtalálni, ráadásul még kicsik is.

A rejtvényekkel ugyanez a helyzet. A feladat mindig ugyanaz: apró tárgyakat kell megkeresnek, majd beillesztened őket a villogó helyre. Elég gyerekes szórakozás, nem? De legalábbis nem rutinos tárgykeresőknek való. Ráadásul az is elég idegesítő, hogy minden egyes tárgynál úgy magyarázzák el, hova kell tenned, mintha ez egy rendkívül bonyolult feladat lenne, pedig a valóságban egy ötéves is meg tudja oldani. Ezek a szövegek persze nem vesznek el túl sokat az idődből, de akkor is idegesítőek. A játék nagyon rövid – mindössze két óra vagy még kevesebb. A zene eléggé elüt a játék hangulatától, és könnyen fölsértővé válhat, ha azonnal ki nem kapcsolod. Kár ezért a játékért, hiszen látszik rajta, hogy a fejlesztők sok munkát beleöltek, de sajnos mindent elrontottak a szinte felfedezhetetlen tárgyakkal és a primitív minirejtvényekkel. Ha úgy szeretsz az elrejtett tárgyak után kutatni, hogy közben a monitorra nyomon az orrodat, hát hajrá, a Tamara the 13th pont neked való!